Kökény Mihály elmondta, hogy a jelenleg - a hatfokozatú skálán - érvényben levő ötös fokú készültségi szinten egyelőre a szervezet nem fog változtatni. Vita alakult ki azonban arról, hogy nem fog-e felesleges pánikot kelteni a pandémiás készültség legmagasabb szintjének esetleges elrendelése. A jelenlegi besorolási rendszer ugyanis csak a vírus terjedési sebességét veszi alapul, és nem veszi figyelembe a fertőzés nyomán kialakuló betegség súlyosságát, illetve a halálozási arányt. A közgyűlésen részt vevő országok ezért azt javasolták, hogy a WHO igazgatója kapjon szabad kezet annak eldöntésében, hogy mikor indokolt a hatos fokú riasztás életbe léptetése.
Az újinfluenzás megbetegedések az esetek többségében kifejezetten enyhe lefolyásúak, és a halálozási arány nem éri el az 1 százalékot sem. Az európai régióban eddig nem fordult elő haláleset. A WHO adatai szerint több mint 11 ezer ember kapta el az új vírust, és 86-an haltak bele a betegségbe.
A WHO álláspontja szerint nem szabad sem alábecsülni, sem túlreagálni az új influenza veszélyét. A szervezet nem ajánlja a határzárak bevezetését, mert a betegség lappangási ideje miatt ez nem tudná megállítani a fertőzés terjedését. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a szakemberek még nem ismerik eléggé az új vírust, amely a szezonális influenzavírussal szemben nem hagyományosan gyerekeket és időseket fertőz meg, hanem inkább fiatal felnőtteket betegít meg.
A WHO szerint a készültséget amiatt is fontos fenntartani, hogy az új H1N1-es vírus és az északi féltekén ősszel várható szezonális influenzavírus "találkozhat" egymással, és ennek nyomán akár egy új - fertőzőbb és súlyosabb megbetegedéseket okozó - vírus is kialakulhat.
Az egész világon tartanak a fertőzéstől